ápolatlanság

Hungarian

Etymology

ápolatlan +‎ -ság (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈaːpolɒtlɒnʃaːɡ]
  • Hyphenation: ápo‧lat‧lan‧ság

Noun

ápolatlanság (plural ápolatlanságok)

  1. unkempt appearance
  2. frowziness
  3. slovenliness

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative ápolatlanság ápolatlanságok
accusative ápolatlanságot ápolatlanságokat
dative ápolatlanságnak ápolatlanságoknak
instrumental ápolatlansággal ápolatlanságokkal
causal-final ápolatlanságért ápolatlanságokért
translative ápolatlansággá ápolatlanságokká
terminative ápolatlanságig ápolatlanságokig
essive-formal ápolatlanságként ápolatlanságokként
essive-modal — —
inessive ápolatlanságban ápolatlanságokban
superessive ápolatlanságon ápolatlanságokon
adessive ápolatlanságnál ápolatlanságoknál
illative ápolatlanságba ápolatlanságokba
sublative ápolatlanságra ápolatlanságokra
allative ápolatlansághoz ápolatlanságokhoz
elative ápolatlanságból ápolatlanságokból
delative ápolatlanságról ápolatlanságokról
ablative ápolatlanságtól ápolatlanságoktól
non-attributive
possessive – singular 		ápolatlanságé ápolatlanságoké
non-attributive
possessive – plural 		ápolatlanságéi ápolatlanságokéi
Possessive forms of ápolatlanság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ápolatlanságom ápolatlanságaim
2nd person sing. ápolatlanságod ápolatlanságaid
3rd person sing. ápolatlansága ápolatlanságai
1st person plural ápolatlanságunk ápolatlanságaink
2nd person plural ápolatlanságotok ápolatlanságaitok
3rd person plural ápolatlanságuk ápolatlanságaik

Antonyms

Derived terms

  • ápolatlansági
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.