átmenet
Hungarian
Etymology
From the verb átmegy + -et (noun-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈaːtmɛnɛt]
- Hyphenation: át‧me‧net
Noun
átmenet (plural átmenetek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | átmenet | átmenetek |
| accusative | átmenetet | átmeneteket |
| dative | átmenetnek | átmeneteknek |
| instrumental | átmenettel | átmenetekkel |
| causal-final | átmenetért | átmenetekért |
| translative | átmenetté | átmenetekké |
| terminative | átmenetig | átmenetekig |
| essive-formal | átmenetként | átmenetekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | átmenetben | átmenetekben |
| superessive | átmeneten | átmeneteken |
| adessive | átmenetnél | átmeneteknél |
| illative | átmenetbe | átmenetekbe |
| sublative | átmenetre | átmenetekre |
| allative | átmenethez | átmenetekhez |
| elative | átmenetből | átmenetekből |
| delative | átmenetről | átmenetekről |
| ablative | átmenettől | átmenetektől |
| non-attributive possessive – singular |
átmeneté | átmeneteké |
| non-attributive possessive – plural |
átmenetéi | átmenetekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | átmenetem | átmeneteim |
| 2nd person sing. | átmeneted | átmeneteid |
| 3rd person sing. | átmenete | átmenetei |
| 1st person plural | átmenetünk | átmeneteink |
| 2nd person plural | átmenetetek | átmeneteitek |
| 3rd person plural | átmenetük | átmeneteik |
Derived terms
Related terms
- átmegy → átmenő
Further reading
- átmenet in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- átmenet in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).