érdektelenség

Hungarian

Etymology

From érdektelen +‎ -ség (-ness, noun-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːrdɛktɛlɛnʃeːɡ]
  • Hyphenation: ér‧dek‧te‧len‧ség
  • Rhymes: -eːɡ

Noun

érdektelenség

  1. dullness, boredom
    Synonym: unalmasság
  2. disinterest, nonchalance (an absence of interest, attention or curiosity)
    Synonym: közömbösség
  3. impartiality (the quality of being impartial)
    Synonyms: pártatlanság, elfogulatlanság

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative érdektelenség érdektelenségek
accusative érdektelenséget érdektelenségeket
dative érdektelenségnek érdektelenségeknek
instrumental érdektelenséggel érdektelenségekkel
causal-final érdektelenségért érdektelenségekért
translative érdektelenséggé érdektelenségekké
terminative érdektelenségig érdektelenségekig
essive-formal érdektelenségként érdektelenségekként
essive-modal
inessive érdektelenségben érdektelenségekben
superessive érdektelenségen érdektelenségeken
adessive érdektelenségnél érdektelenségeknél
illative érdektelenségbe érdektelenségekbe
sublative érdektelenségre érdektelenségekre
allative érdektelenséghez érdektelenségekhez
elative érdektelenségből érdektelenségekből
delative érdektelenségről érdektelenségekről
ablative érdektelenségtől érdektelenségektől
non-attributive
possessive – singular
érdektelenségé érdektelenségeké
non-attributive
possessive – plural
érdektelenségéi érdektelenségekéi
Possessive forms of érdektelenség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. érdektelenségem érdektelenségeim
2nd person sing. érdektelenséged érdektelenségeid
3rd person sing. érdektelensége érdektelenségei
1st person plural érdektelenségünk érdektelenségeink
2nd person plural érdektelenségetek érdektelenségeitek
3rd person plural érdektelenségük érdektelenségeik