érjék

See also: érjek

Hungarian

Etymology

ér (“to reach; to be worth”) +‎ -jék

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːrjeːk]
  • Hyphenation: ér‧jék

Verb

érjék

  1. third-person plural subjunctive present definite of ér

Usage notes

This form normally occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

  • érjék (…) el, el … érjék ― elérjék ― elér
  • érjék (…) fel, fel … érjék ― felérjék ― felér
  • érjék (…) meg, meg … érjék ― megérjék ― megér
  • érjék (…) utol, utol … érjék ― utolérjék ― utolér
  • and some more, see its derivatives with verbal prefixes.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.