érlek

ér +‎ -lek

• IPA^(key): [ˈeːrlɛk]
• Hyphenation: ér‧lek

érlek

1. first-person singular indicative present second-person-object form of ér

This form also occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

• érlek (…) el, el … érlek ― elérlek ― elér
• érlek (…) utol, utol … érlek ― utolérlek ― utolér
• and some more, see its derivatives with verbal prefixes.