érlelt

Hungarian

Etymology

From érlel (to cause to ripen) +‎ -t (past-tense and past-participle suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːrlɛlt]
  • Hyphenation: ér‧lelt
  • Rhymes: -ɛlt

Verb

érlelt

  1. third-person singular indicative past indefinite of érlel

Participle

érlelt

  1. past participle of érlel

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative érlelt érleltek
accusative érleltet érlelteket
dative érleltnek érlelteknek
instrumental érlelttel érleltekkel
causal-final érleltért érleltekért
translative érleltté érleltekké
terminative érleltig érleltekig
essive-formal érleltként érleltekként
essive-modal
inessive érleltben érleltekben
superessive érlelten érlelteken
adessive érleltnél érlelteknél
illative érleltbe érleltekbe
sublative érleltre érleltekre
allative érlelthez érleltekhez
elative érleltből érleltekből
delative érleltről érleltekről
ablative érlelttől érleltektől
non-attributive
possessive – singular
érlelté érlelteké
non-attributive
possessive – plural
érleltéi érleltekéi

Adjective

érlelt (comparative érleltebb, superlative legérleltebb)

  1. (of food or beverages) aged, matured

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative érlelt érleltek
accusative érleltet érlelteket
dative érleltnek érlelteknek
instrumental érlelttel érleltekkel
causal-final érleltért érleltekért
translative érleltté érleltekké
terminative érleltig érleltekig
essive-formal érleltként érleltekként
essive-modal
inessive érleltben érleltekben
superessive érlelten érlelteken
adessive érleltnél érlelteknél
illative érleltbe érleltekbe
sublative érleltre érleltekre
allative érlelthez érleltekhez
elative érleltből érleltekből
delative érleltről érleltekről
ablative érlelttől érleltektől
non-attributive
possessive – singular
érlelté érlelteké
non-attributive
possessive – plural
érleltéi érleltekéi

Derived terms

Compound words
  • hordóérlelt