észlel

Hungarian

Etymology

ész +‎ -lel (causative suffix) Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːslɛl]
  • Hyphenation: ész‧lel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

észlel

  1. (transitive) to perceive
  2. (transitive) to observe, notice, detect

Usage notes

Even though both érzékel and észlel may be translated as “to perceive”, strictly speaking, it is only észlel that covers this concept (the organisation, identification, and interpretation of sensory information), and érzékel means “to sense”.

Conjugation

Conjugation of észlel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. észlelek észlelsz észlel észlelünk észleltek észlelnek
def. észlelem észleled észleli észleljük észlelitek észlelik
2nd obj észlellek
past indef. észleltem észleltél észlelt észleltünk észleltetek észleltek
def. észleltem észlelted észlelte észleltük észleltétek észlelték
2nd obj észleltelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. észlelni fog.
archaic
preterite
indef. észlelék észlelél észlele észlelénk észlelétek észlelének
def. észlelém észleléd észlelé észlelénk észlelétek észlelék
2nd obj észlelélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. észlel vala, észlelt vala/volt.
archaic future indef. észlelendek észlelendesz észlelend észlelendünk észlelendetek észlelendenek
def. észlelendem észlelended észlelendi észlelendjük észlelenditek észlelendik
2nd obj észlelendelek
condi­tional pre­sent indef. észlelnék észlelnél észlelne észlelnénk észlelnétek észlelnének
def. észlelném észlelnéd észlelné észlelnénk
(or észlelnők)
észlelnétek észlelnék
2nd obj észlelnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. észlelt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. észleljek észlelj or
észleljél
észleljen észleljünk észleljetek észleljenek
def. észleljem észleld or
észleljed
észlelje észleljük észleljétek észleljék
2nd obj észleljelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. észlelt légyen
infinitive észlelni észlelnem észlelned észlelnie észlelnünk észlelnetek észlelniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
észlelés észlelő észlelt észlelendő észlelve (észlelvén) észleltet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of észlel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. észlelhetek észlelhetsz észlelhet észlelhetünk észlelhettek észlelhetnek
def. észlelhetem észlelheted észlelheti észlelhetjük észlelhetitek észlelhetik
2nd obj észlelhetlek
past indef. észlelhettem észlelhettél észlelhetett észlelhettünk észlelhettetek észlelhettek
def. észlelhettem észlelhetted észlelhette észlelhettük észlelhettétek észlelhették
2nd obj észlelhettelek
archaic
preterite
indef. észlelheték észlelhetél észlelhete észlelheténk észlelhetétek észlelhetének
def. észlelhetém észlelhetéd észlelheté észlelheténk észlelhetétek észlelheték
2nd obj észlelhetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. észlelhet vala, észlelhetett vala/volt.
archaic future indef. észlelhetendek
or észlelandhatok
észlelhetendesz
or észlelandhatsz
észlelhetend
or észlelandhat
észlelhetendünk
or észlelandhatunk
észlelhetendetek
or észlelandhattok
észlelhetendenek
or észlelandhatnak
def. észlelhetendem
or észlelandhatom
észlelhetended
or észlelandhatod
észlelhetendi
or észlelandhatja
észlelhetendjük
or észlelandhatjuk
észlelhetenditek
or észlelandhatjátok
észlelhetendik
or észlelandhatják
2nd obj észlelhetendelek
or észlelandhatlak
condi­tional pre­sent indef. észlelhetnék észlelhetnél észlelhetne észlelhetnénk észlelhetnétek észlelhetnének
def. észlelhetném észlelhetnéd észlelhetné észlelhetnénk
(or észlelhetnők)
észlelhetnétek észlelhetnék
2nd obj észlelhetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. észlelhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. észlelhessek észlelhess or
észlelhessél
észlelhessen észlelhessünk észlelhessetek észlelhessenek
def. észlelhessem észlelhesd or
észlelhessed
észlelhesse észlelhessük észlelhessétek észlelhessék
2nd obj észlelhesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. észlelhetett légyen
infinitive (észlelhetni) (észlelhetnem) (észlelhetned) (észlelhetnie) (észlelhetnünk) (észlelhetnetek) (észlelhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
észlelhető észlelhetetlen (észlelhetve / észlelhetvén)

Derived terms

References

  1. ^ észlel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • észlel in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • észlel in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).