észszerűség

Hungarian

Etymology

észszerű +‎ -ség

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːsːɛryːʃeːɡ]
  • Hyphenation: ész‧sze‧rű‧ség

Noun

észszerűség (plural észszerűségek)

  1. rationality, reasonableness

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative észszerűség észszerűségek
accusative észszerűséget észszerűségeket
dative észszerűségnek észszerűségeknek
instrumental észszerűséggel észszerűségekkel
causal-final észszerűségért észszerűségekért
translative észszerűséggé észszerűségekké
terminative észszerűségig észszerűségekig
essive-formal észszerűségként észszerűségekként
essive-modal — —
inessive észszerűségben észszerűségekben
superessive észszerűségen észszerűségeken
adessive észszerűségnél észszerűségeknél
illative észszerűségbe észszerűségekbe
sublative észszerűségre észszerűségekre
allative észszerűséghez észszerűségekhez
elative észszerűségből észszerűségekből
delative észszerűségről észszerűségekről
ablative észszerűségtől észszerűségektől
non-attributive
possessive – singular 		észszerűségé észszerűségeké
non-attributive
possessive – plural 		észszerűségéi észszerűségekéi
Possessive forms of észszerűség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. észszerűségem észszerűségeim
2nd person sing. észszerűséged észszerűségeid
3rd person sing. észszerűsége észszerűségei
1st person plural észszerűségünk észszerűségeink
2nd person plural észszerűségetek észszerűségeitek
3rd person plural észszerűségük észszerűségeik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.