észszerűtlenség
Hungarian
Alternative forms
- ésszerűtlenség (superseded since 2015)
Etymology
From észszerűtlen (“unreasonable, illogical”) + -ség (“-ness, -ity”, noun-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈeːsːɛryːtlɛnʃeːɡ]
- Hyphenation: ész‧sze‧rűt‧len‧ség
- Rhymes: -eːɡ
Noun
észszerűtlenség
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | észszerűtlenség | észszerűtlenségek |
| accusative | észszerűtlenséget | észszerűtlenségeket |
| dative | észszerűtlenségnek | észszerűtlenségeknek |
| instrumental | észszerűtlenséggel | észszerűtlenségekkel |
| causal-final | észszerűtlenségért | észszerűtlenségekért |
| translative | észszerűtlenséggé | észszerűtlenségekké |
| terminative | észszerűtlenségig | észszerűtlenségekig |
| essive-formal | észszerűtlenségként | észszerűtlenségekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | észszerűtlenségben | észszerűtlenségekben |
| superessive | észszerűtlenségen | észszerűtlenségeken |
| adessive | észszerűtlenségnél | észszerűtlenségeknél |
| illative | észszerűtlenségbe | észszerűtlenségekbe |
| sublative | észszerűtlenségre | észszerűtlenségekre |
| allative | észszerűtlenséghez | észszerűtlenségekhez |
| elative | észszerűtlenségből | észszerűtlenségekből |
| delative | észszerűtlenségről | észszerűtlenségekről |
| ablative | észszerűtlenségtől | észszerűtlenségektől |
| non-attributive possessive – singular |
észszerűtlenségé | észszerűtlenségeké |
| non-attributive possessive – plural |
észszerűtlenségéi | észszerűtlenségekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | észszerűtlenségem | észszerűtlenségeim |
| 2nd person sing. | észszerűtlenséged | észszerűtlenségeid |
| 3rd person sing. | észszerűtlensége | észszerűtlenségei |
| 1st person plural | észszerűtlenségünk | észszerűtlenségeink |
| 2nd person plural | észszerűtlenségetek | észszerűtlenségeitek |
| 3rd person plural | észszerűtlenségük | észszerűtlenségeik |