írásszakértő
Hungarian
Etymology
From írás (“writing”) + szakértő (“expert, specialist”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈiːraːsːɒkeːrtøː]
- Hyphenation: írás‧szak‧ér‧tő
- Rhymes: -tøː
Noun
írásszakértő (plural írásszakértők)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | írásszakértő | írásszakértők |
| accusative | írásszakértőt | írásszakértőket |
| dative | írásszakértőnek | írásszakértőknek |
| instrumental | írásszakértővel | írásszakértőkkel |
| causal-final | írásszakértőért | írásszakértőkért |
| translative | írásszakértővé | írásszakértőkké |
| terminative | írásszakértőig | írásszakértőkig |
| essive-formal | írásszakértőként | írásszakértőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | írásszakértőben | írásszakértőkben |
| superessive | írásszakértőn | írásszakértőkön |
| adessive | írásszakértőnél | írásszakértőknél |
| illative | írásszakértőbe | írásszakértőkbe |
| sublative | írásszakértőre | írásszakértőkre |
| allative | írásszakértőhöz | írásszakértőkhöz |
| elative | írásszakértőből | írásszakértőkből |
| delative | írásszakértőről | írásszakértőkről |
| ablative | írásszakértőtől | írásszakértőktől |
| non-attributive possessive – singular |
írásszakértőé | írásszakértőké |
| non-attributive possessive – plural |
írásszakértőéi | írásszakértőkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | írásszakértőm | írásszakértőim |
| 2nd person sing. | írásszakértőd | írásszakértőid |
| 3rd person sing. | írásszakértője | írásszakértői |
| 1st person plural | írásszakértőnk | írásszakértőink |
| 2nd person plural | írásszakértőtök | írásszakértőitek |
| 3rd person plural | írásszakértőjük | írásszakértőik |
Further reading
- írásszakértő in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.