írt

See also: irt and IRT

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈiːrt]
  • Audio:(file)
  • Rhymes: -iːrt

Etymology 1

ír (“to write”) +‎ -t (past-tense or past-participle suffix)

Verb

írt

  1. third-person singular indicative past indefinite of ír
    Levelet írt. ― He/she wrote a letter.

Participle

írt

  1. past participle of ír
    Synonym: írott
    kézzel írt/írott betűk ― handwritten letters
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative írt írtak
accusative írtat írtakat
dative írtnak írtaknak
instrumental írttal írtakkal
causal-final írtért írtakért
translative írttá írtakká
terminative írtig írtakig
essive-formal írtként írtakként
essive-modal — —
inessive írtban írtakban
superessive írton írtakon
adessive írtnál írtaknál
illative írtba írtakba
sublative írtra írtakra
allative írthoz írtakhoz
elative írtból írtakból
delative írtról írtakról
ablative írttól írtaktól
non-attributive
possessive – singular 		írté írtaké
non-attributive
possessive – plural 		írtéi írtakéi

Etymology 2

ír (“Irish”) +‎ -t (accusative suffix)

Adjective

írt

  1. accusative singular of ír

Noun

írt

  1. accusative singular of ír

Etymology 3

ír (“balm, ointment, remedy”) +‎ -t (accusative suffix)

Noun

írt

  1. accusative singular of ír
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.