ízület
Hungarian
Etymology
ízül (“to be attached by a joint, to form a joint with something”) + -et (noun-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈiːzylɛt], [ˈizylɛt]
- Hyphenation: ízü‧let
- Rhymes: -ɛt
Noun
ízület (plural ízületek)
- (anatomy) joint, articulation (any part of the body where two bones join)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | ízület | ízületek |
| accusative | ízületet | ízületeket |
| dative | ízületnek | ízületeknek |
| instrumental | ízülettel | ízületekkel |
| causal-final | ízületért | ízületekért |
| translative | ízületté | ízületekké |
| terminative | ízületig | ízületekig |
| essive-formal | ízületként | ízületekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ízületben | ízületekben |
| superessive | ízületen | ízületeken |
| adessive | ízületnél | ízületeknél |
| illative | ízületbe | ízületekbe |
| sublative | ízületre | ízületekre |
| allative | ízülethez | ízületekhez |
| elative | ízületből | ízületekből |
| delative | ízületről | ízületekről |
| ablative | ízülettől | ízületektől |
| non-attributive possessive – singular |
ízületé | ízületeké |
| non-attributive possessive – plural |
ízületéi | ízületekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | ízületem | ízületeim |
| 2nd person sing. | ízületed | ízületeid |
| 3rd person sing. | ízülete | ízületei |
| 1st person plural | ízületünk | ízületeink |
| 2nd person plural | ízületetek | ízületeitek |
| 3rd person plural | ízületük | ízületeik |
Derived terms
- ízületes
- ízületi
- ízületű
Compound words
- állkapocsízület
- bokaízület
- csípőízület
- csuklóízület
- forgóízület
- gömbízület
- ízületmerevség
- könyökízület
- nyeregízület
- térdízület
- tojásízület
- vállízület
Further reading
- ízület in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.