ökölvívó
Hungarian
Etymology
ököl (“fist”) + vívó (“fighter”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈøkølviːvoː]
- Hyphenation: ököl‧ví‧vó
- Rhymes: -voː
Noun
ökölvívó (plural ökölvívók)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | ökölvívó | ökölvívók |
| accusative | ökölvívót | ökölvívókat |
| dative | ökölvívónak | ökölvívóknak |
| instrumental | ökölvívóval | ökölvívókkal |
| causal-final | ökölvívóért | ökölvívókért |
| translative | ökölvívóvá | ökölvívókká |
| terminative | ökölvívóig | ökölvívókig |
| essive-formal | ökölvívóként | ökölvívókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ökölvívóban | ökölvívókban |
| superessive | ökölvívón | ökölvívókon |
| adessive | ökölvívónál | ökölvívóknál |
| illative | ökölvívóba | ökölvívókba |
| sublative | ökölvívóra | ökölvívókra |
| allative | ökölvívóhoz | ökölvívókhoz |
| elative | ökölvívóból | ökölvívókból |
| delative | ökölvívóról | ökölvívókról |
| ablative | ökölvívótól | ökölvívóktól |
| non-attributive possessive – singular |
ökölvívóé | ökölvívóké |
| non-attributive possessive – plural |
ökölvívóéi | ökölvívókéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | ökölvívóm | ökölvívóim |
| 2nd person sing. | ökölvívód | ökölvívóid |
| 3rd person sing. | ökölvívója | ökölvívói |
| 1st person plural | ökölvívónk | ökölvívóink |
| 2nd person plural | ökölvívótok | ökölvívóitok |
| 3rd person plural | ökölvívójuk | ökölvívóik |
Further reading
- ökölvívó in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.