önellátó
Hungarian
Etymology
ön- (“self-”) + ellátó (“providing, supplying”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈønɛlːaːtoː]
- Hyphenation: ön‧el‧lá‧tó
- Rhymes: -toː
Adjective
önellátó (comparative önellátóbb, superlative legönellátóbb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | önellátó | önellátók önellátóak |
| accusative | önellátót | önellátókat önellátóakat |
| dative | önellátónak | önellátóknak önellátóaknak |
| instrumental | önellátóval | önellátókkal önellátóakkal |
| causal-final | önellátóért | önellátókért önellátóakért |
| translative | önellátóvá | önellátókká önellátóakká |
| terminative | önellátóig | önellátókig önellátóakig |
| essive-formal | önellátóként | önellátókként önellátóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | önellátóban | önellátókban önellátóakban |
| superessive | önellátón | önellátókon önellátóakon |
| adessive | önellátónál | önellátóknál önellátóaknál |
| illative | önellátóba | önellátókba önellátóakba |
| sublative | önellátóra | önellátókra önellátóakra |
| allative | önellátóhoz | önellátókhoz önellátóakhoz |
| elative | önellátóból | önellátókból önellátóakból |
| delative | önellátóról | önellátókról önellátóakról |
| ablative | önellátótól | önellátóktól önellátóaktól |
| non-attributive possessive – singular |
önellátóé | önellátóké önellátóaké |
| non-attributive possessive – plural |
önellátóéi | önellátókéi önellátóakéi |
Related terms
Further reading
- önellátó in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.