önfejűbb
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈøɱfɛjyːbː]
- Hyphenation: ön‧fe‧jűbb
Adjective
önfejűbb
- comparative degree of önfejű
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | önfejűbb | önfejűbbek |
| accusative | önfejűbbet | önfejűbbeket |
| dative | önfejűbbnek | önfejűbbeknek |
| instrumental | önfejűbbel | önfejűbbekkel |
| causal-final | önfejűbbért | önfejűbbekért |
| translative | önfejűbbé | önfejűbbekké |
| terminative | önfejűbbig | önfejűbbekig |
| essive-formal | önfejűbbként | önfejűbbekként |
| essive-modal | önfejűbbül | — |
| inessive | önfejűbben | önfejűbbekben |
| superessive | önfejűbbön | önfejűbbeken |
| adessive | önfejűbbnél | önfejűbbeknél |
| illative | önfejűbbe | önfejűbbekbe |
| sublative | önfejűbbre | önfejűbbekre |
| allative | önfejűbbhöz | önfejűbbekhez |
| elative | önfejűbből | önfejűbbekből |
| delative | önfejűbbről | önfejűbbekről |
| ablative | önfejűbbtől | önfejűbbektől |
| non-attributive possessive – singular |
önfejűbbé | önfejűbbeké |
| non-attributive possessive – plural |
önfejűbbéi | önfejűbbekéi |