önkifejezés
Hungarian
Etymology
ön- (“self-”) + kifejezés (“expression”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈøŋkifɛjɛzeːʃ]
- Hyphenation: ön‧ki‧fe‧je‧zés
Noun
önkifejezés (plural önkifejezések)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | önkifejezés | önkifejezések |
| accusative | önkifejezést | önkifejezéseket |
| dative | önkifejezésnek | önkifejezéseknek |
| instrumental | önkifejezéssel | önkifejezésekkel |
| causal-final | önkifejezésért | önkifejezésekért |
| translative | önkifejezéssé | önkifejezésekké |
| terminative | önkifejezésig | önkifejezésekig |
| essive-formal | önkifejezésként | önkifejezésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | önkifejezésben | önkifejezésekben |
| superessive | önkifejezésen | önkifejezéseken |
| adessive | önkifejezésnél | önkifejezéseknél |
| illative | önkifejezésbe | önkifejezésekbe |
| sublative | önkifejezésre | önkifejezésekre |
| allative | önkifejezéshez | önkifejezésekhez |
| elative | önkifejezésből | önkifejezésekből |
| delative | önkifejezésről | önkifejezésekről |
| ablative | önkifejezéstől | önkifejezésektől |
| non-attributive possessive – singular |
önkifejezésé | önkifejezéseké |
| non-attributive possessive – plural |
önkifejezéséi | önkifejezésekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | önkifejezésem | önkifejezéseim |
| 2nd person sing. | önkifejezésed | önkifejezéseid |
| 3rd person sing. | önkifejezése | önkifejezései |
| 1st person plural | önkifejezésünk | önkifejezéseink |
| 2nd person plural | önkifejezésetek | önkifejezéseitek |
| 3rd person plural | önkifejezésük | önkifejezéseik |