önkiszolgálás
Hungarian
Etymology
From ön- (“self-”) + kiszolgálás (“service”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈøŋkisolɡaːlaːʃ]
- Hyphenation: ön‧ki‧szol‧gá‧lás
- Rhymes: -aːʃ
Noun
önkiszolgálás (usually uncountable, plural önkiszolgálások)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | önkiszolgálás | önkiszolgálások |
| accusative | önkiszolgálást | önkiszolgálásokat |
| dative | önkiszolgálásnak | önkiszolgálásoknak |
| instrumental | önkiszolgálással | önkiszolgálásokkal |
| causal-final | önkiszolgálásért | önkiszolgálásokért |
| translative | önkiszolgálássá | önkiszolgálásokká |
| terminative | önkiszolgálásig | önkiszolgálásokig |
| essive-formal | önkiszolgálásként | önkiszolgálásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | önkiszolgálásban | önkiszolgálásokban |
| superessive | önkiszolgáláson | önkiszolgálásokon |
| adessive | önkiszolgálásnál | önkiszolgálásoknál |
| illative | önkiszolgálásba | önkiszolgálásokba |
| sublative | önkiszolgálásra | önkiszolgálásokra |
| allative | önkiszolgáláshoz | önkiszolgálásokhoz |
| elative | önkiszolgálásból | önkiszolgálásokból |
| delative | önkiszolgálásról | önkiszolgálásokról |
| ablative | önkiszolgálástól | önkiszolgálásoktól |
| non-attributive possessive – singular |
önkiszolgálásé | önkiszolgálásoké |
| non-attributive possessive – plural |
önkiszolgáláséi | önkiszolgálásokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | önkiszolgálásom | önkiszolgálásaim |
| 2nd person sing. | önkiszolgálásod | önkiszolgálásaid |
| 3rd person sing. | önkiszolgálása | önkiszolgálásai |
| 1st person plural | önkiszolgálásunk | önkiszolgálásaink |
| 2nd person plural | önkiszolgálásotok | önkiszolgálásaitok |
| 3rd person plural | önkiszolgálásuk | önkiszolgálásaik |