önkiszolgáló
Hungarian
Etymology
ön- (“self”) + kiszolgáló (“serving”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈøŋkisolɡaːloː]
- Hyphenation: ön‧ki‧szol‧gá‧ló
- Rhymes: -loː
Adjective
önkiszolgáló (not comparable)
- self-serve, self-service
- önkiszolgáló benzinkút ― self-serve gas station
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | önkiszolgáló | önkiszolgálóak |
| accusative | önkiszolgálót | önkiszolgálóakat |
| dative | önkiszolgálónak | önkiszolgálóaknak |
| instrumental | önkiszolgálóval | önkiszolgálóakkal |
| causal-final | önkiszolgálóért | önkiszolgálóakért |
| translative | önkiszolgálóvá | önkiszolgálóakká |
| terminative | önkiszolgálóig | önkiszolgálóakig |
| essive-formal | önkiszolgálóként | önkiszolgálóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | önkiszolgálóban | önkiszolgálóakban |
| superessive | önkiszolgálón | önkiszolgálóakon |
| adessive | önkiszolgálónál | önkiszolgálóaknál |
| illative | önkiszolgálóba | önkiszolgálóakba |
| sublative | önkiszolgálóra | önkiszolgálóakra |
| allative | önkiszolgálóhoz | önkiszolgálóakhoz |
| elative | önkiszolgálóból | önkiszolgálóakból |
| delative | önkiszolgálóról | önkiszolgálóakról |
| ablative | önkiszolgálótól | önkiszolgálóaktól |
| non-attributive possessive – singular |
önkiszolgálóé | önkiszolgálóaké |
| non-attributive possessive – plural |
önkiszolgálóéi | önkiszolgálóakéi |
Further reading
- önkiszolgáló in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.