önmegvalósítás

Hungarian

Etymology

ön- (“self”) +‎ megvalósítás (“realization”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈømːɛɡvɒloːʃiːtaːʃ]
  • Hyphenation: ön‧meg‧va‧ló‧sí‧tás

Noun

önmegvalósítás (plural önmegvalósítások)

  1. self-realization, self-actualization

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative önmegvalósítás önmegvalósítások
accusative önmegvalósítást önmegvalósításokat
dative önmegvalósításnak önmegvalósításoknak
instrumental önmegvalósítással önmegvalósításokkal
causal-final önmegvalósításért önmegvalósításokért
translative önmegvalósítássá önmegvalósításokká
terminative önmegvalósításig önmegvalósításokig
essive-formal önmegvalósításként önmegvalósításokként
essive-modal — —
inessive önmegvalósításban önmegvalósításokban
superessive önmegvalósításon önmegvalósításokon
adessive önmegvalósításnál önmegvalósításoknál
illative önmegvalósításba önmegvalósításokba
sublative önmegvalósításra önmegvalósításokra
allative önmegvalósításhoz önmegvalósításokhoz
elative önmegvalósításból önmegvalósításokból
delative önmegvalósításról önmegvalósításokról
ablative önmegvalósítástól önmegvalósításoktól
non-attributive
possessive – singular 		önmegvalósításé önmegvalósításoké
non-attributive
possessive – plural 		önmegvalósításéi önmegvalósításokéi
Possessive forms of önmegvalósítás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. önmegvalósításom önmegvalósításaim
2nd person sing. önmegvalósításod önmegvalósításaid
3rd person sing. önmegvalósítása önmegvalósításai
1st person plural önmegvalósításunk önmegvalósításaink
2nd person plural önmegvalósításotok önmegvalósításaitok
3rd person plural önmegvalósításuk önmegvalósításaik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.