összeadásjel
Hungarian
Etymology
összeadás (“addition”) + jel (“sign”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈøsːɛɒdaːʃjɛl]
- Hyphenation: ösz‧sze‧adás‧jel
Noun
összeadásjel (plural összeadásjelek)
- (arithmetic) plus sign, addition sign, plus (the symbol + used to denote the operation of addition)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | összeadásjel | összeadásjelek |
| accusative | összeadásjelet | összeadásjeleket |
| dative | összeadásjelnek | összeadásjeleknek |
| instrumental | összeadásjellel | összeadásjelekkel |
| causal-final | összeadásjelért | összeadásjelekért |
| translative | összeadásjellé | összeadásjelekké |
| terminative | összeadásjelig | összeadásjelekig |
| essive-formal | összeadásjelként | összeadásjelekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | összeadásjelben | összeadásjelekben |
| superessive | összeadásjelen | összeadásjeleken |
| adessive | összeadásjelnél | összeadásjeleknél |
| illative | összeadásjelbe | összeadásjelekbe |
| sublative | összeadásjelre | összeadásjelekre |
| allative | összeadásjelhez | összeadásjelekhez |
| elative | összeadásjelből | összeadásjelekből |
| delative | összeadásjelről | összeadásjelekről |
| ablative | összeadásjeltől | összeadásjelektől |
| non-attributive possessive – singular |
összeadásjelé | összeadásjeleké |
| non-attributive possessive – plural |
összeadásjeléi | összeadásjelekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | összeadásjelem | összeadásjeleim |
| 2nd person sing. | összeadásjeled | összeadásjeleid |
| 3rd person sing. | összeadásjele | összeadásjelei |
| 1st person plural | összeadásjelünk | összeadásjeleink |
| 2nd person plural | összeadásjeletek | összeadásjeleitek |
| 3rd person plural | összeadásjelük | összeadásjeleik |