összefügg

Hungarian

Etymology

össze- +‎ függ

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈøsːɛfyɡː]
  • Hyphenation: ösz‧sze‧függ
  • Rhymes: -yɡː

Verb

összefügg

  1. (intransitive) to relate, to bound up, to be connected (with something -val/-vel)
    A két dolog összefügg egymással. ― The two things are connected with each other.

Conjugation

Conjugation of összefügg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. összefüggök összefüggesz összefügg összefüggünk összefüggötök összefüggenek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. összefüggöttem összefüggöttél összefüggött összefüggöttünk összefüggöttetek összefüggöttek
def. ―
2nd obj
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. össze fog függeni.
archaic
preterite 		indef. összefüggék összefüggél összefügge összefüggénk összefüggétek összefüggének
def. ―
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. összefügg vala, összefüggött vala/volt.
archaic future indef. összefüggendek összefüggendesz összefüggend összefüggendünk összefüggendetek összefüggendenek
def. ―
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. összefüggenék összefüggenél összefüggene összefüggenénk összefüggenétek összefüggenének
def. ―
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. összefüggött volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. összefüggjek összefüggj or
összefüggjél 		összefüggjön összefüggjünk összefüggjetek összefüggjenek
def. ―
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. összefüggött légyen
infinitive összefüggeni összefüggenem összefüggened összefüggenie összefüggenünk összefüggenetek összefüggeniük
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
összefüggés összefüggő összefüggött ― összefüggve (összefüggvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem függ össze or össze is függ.

or

Conjugation of összefügg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. összefüggök összefüggsz összefügg összefüggünk összefüggtök összefüggnek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. összefüggtem összefüggtél összefüggött összefüggtünk összefüggtetek összefüggtek
def. ―
2nd obj
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. össze fog függni.
archaic
preterite 		indef. összefüggék összefüggél összefügge összefüggénk összefüggétek összefüggének
def. ―
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. összefügg vala, összefüggött vala/volt.
archaic future indef. összefüggendek összefüggendesz összefüggend összefüggendünk összefüggendetek összefüggendenek
def. ―
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. összefüggnék összefüggnél összefüggne összefüggnénk összefüggnétek összefüggnének
def. ―
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. összefüggött volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. összefüggjek összefüggj or
összefüggjél 		összefüggjön összefüggjünk összefüggjetek összefüggjenek
def. ―
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. összefüggött légyen
infinitive összefüggni összefüggnöm összefüggnöd összefüggnie összefüggnünk összefüggnötök összefüggniük
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
összefüggés összefüggő összefüggött ― összefüggve (összefüggvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem függ össze or össze is függ.
Potential conjugation of összefügg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. összefügghetek összefügghetsz összefügghet összefügghetünk összefügghettek összefügghetnek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. összefügghettem összefügghettél összefügghetett összefügghettünk összefügghettetek összefügghettek
def. ―
2nd obj
archaic
preterite 		indef. összefüggheték összefügghetél összefügghete összefüggheténk összefügghetétek összefügghetének
def. ―
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. összefügghet vala, összefügghetett vala/volt.
archaic future indef. összefügghetendek
or összefüggandhatok 		összefügghetendesz
or összefüggandhatsz 		összefügghetend
or összefüggandhat 		összefügghetendünk
or összefüggandhatunk 		összefügghetendetek
or összefüggandhattok 		összefügghetendenek
or összefüggandhatnak
def. ―
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. összefügghetnék összefügghetnél összefügghetne összefügghetnénk összefügghetnétek összefügghetnének
def. ―
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. összefügghetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. összefügghessek összefügghess or
összefügghessél 		összefügghessen összefügghessünk összefügghessetek összefügghessenek
def. ―
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. összefügghetett légyen
infinitive (összefügghetni) (összefügghetnem) (összefügghetned) (összefügghetnie) (összefügghetnünk) (összefügghetnetek) (összefügghetniük)
other
forms 		positive adjective negative adjective adverbial participle
― ― (összefügghetve / összefügghetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem függhet össze or össze is függhet.

Derived terms

Further reading

  • összefügg in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.