összefut

Hungarian

Etymology

össze- +‎ fut

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈøsːɛfut]
  • Hyphenation: ösz‧sze‧fut
  • Rhymes: -ut

Verb

összefut

  1. (intransitive, of people or animals) to flock together, assemble, gather (to move together from different directions)
  2. (intransitive) to run into someone (-val/-vel) (to encounter or meet unexpectedly)
    A múltkor összefutottam az unokatestvéreddel.I ran into your cousin the other day.
  3. (intransitive, informal, rare, of cars) to collide
  4. (intransitive) to meet, converge (of lines: to approach each other at a point)
    A telefondrótok a központban futnak össze.The telephone wires meet in the center.
  5. (transitive) to run around, go around (to walk through an area, place, region in a hurry)
    Összefutottam az egész várost, míg végre megtaláltam.I ran around the city until finally I found it.

Conjugation

Conjugation of összefut
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. összefutok összefutsz összefut összefutunk összefuttok összefutnak
def. összefutom összefutod összefutja összefutjuk összefutjátok összefutják
2nd obj összefutlak
past indef. összefutottam összefutottál összefutott összefutottunk összefutottatok összefutottak
def. összefutottam összefutottad összefutotta összefutottuk összefutottátok összefutották
2nd obj összefutottalak
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. össze fog futni.
archaic
preterite
indef. összefuték összefutál összefuta összefutánk összefutátok összefutának
def. összefutám összefutád összefutá összefutánk összefutátok összefuták
2nd obj összefutálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. összefut vala, összefutott vala/volt.
archaic future indef. összefutandok összefutandasz összefutand összefutandunk összefutandotok összefutandanak
def. összefutandom összefutandod összefutandja összefutandjuk összefutandjátok összefutandják
2nd obj összefutandalak
condi­tional pre­sent indef. összefutnék összefutnál összefutna összefutnánk összefutnátok összefutnának
def. összefutnám összefutnád összefutná összefutnánk
(or összefutnók)
összefutnátok összefutnák
2nd obj összefutnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. összefutott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. összefussak összefuss or
összefussál
összefusson összefussunk összefussatok összefussanak
def. összefussam összefusd or
összefussad
összefussa összefussuk összefussátok összefussák
2nd obj összefussalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. összefutott légyen
infinitive összefutni összefutnom összefutnod összefutnia összefutnunk összefutnotok összefutniuk
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
összefutás összefutó összefutott összefutandó összefutva (összefutván) (összefuttat)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem fut össze or össze is fut.
Potential conjugation of összefut
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. összefuthatok összefuthatsz összefuthat összefuthatunk összefuthattok összefuthatnak
def. összefuthatom összefuthatod összefuthatja összefuthatjuk összefuthatjátok összefuthatják
2nd obj összefuthatlak
past indef. összefuthattam összefuthattál összefuthatott összefuthattunk összefuthattatok összefuthattak
def. összefuthattam összefuthattad összefuthatta összefuthattuk összefuthattátok összefuthatták
2nd obj összefuthattalak
archaic
preterite
indef. összefuthaték összefuthatál összefuthata összefuthatánk összefuthatátok összefuthatának
def. összefuthatám összefuthatád összefuthatá összefuthatánk összefuthatátok összefuthaták
2nd obj összefuthatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. összefuthat vala, összefuthatott vala/volt.
archaic future indef. összefuthatandok
or összefutandhatok
összefuthatandasz
or összefutandhatsz
összefuthatand
or összefutandhat
összefuthatandunk
or összefutandhatunk
összefuthatandotok
or összefutandhattok
összefuthatandanak
or összefutandhatnak
def. összefuthatandom
or összefutandhatom
összefuthatandod
or összefutandhatod
összefuthatandja
or összefutandhatja
összefuthatandjuk
or összefutandhatjuk
összefuthatandjátok
or összefutandhatjátok
összefuthatandják
or összefutandhatják
2nd obj összefuthatandalak
or összefutandhatlak
condi­tional pre­sent indef. összefuthatnék összefuthatnál összefuthatna összefuthatnánk összefuthatnátok összefuthatnának
def. összefuthatnám összefuthatnád összefuthatná összefuthatnánk
(or összefuthatnók)
összefuthatnátok összefuthatnák
2nd obj összefuthatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. összefuthatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. összefuthassak összefuthass or
összefuthassál
összefuthasson összefuthassunk összefuthassatok összefuthassanak
def. összefuthassam összefuthasd or
összefuthassad
összefuthassa összefuthassuk összefuthassátok összefuthassák
2nd obj összefuthassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. összefuthatott légyen
infinitive (összefuthatni) (összefuthatnom) (összefuthatnod) (összefuthatnia) (összefuthatnunk) (összefuthatnotok) (összefuthatniuk)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
összefutható összefuthatatlan (összefuthatva / összefuthatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem futhat össze or össze is futhat.

Derived terms

  • összefut szájában a nyál

Further reading

  • összefut in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.