összehangol

Hungarian

Etymology

össze- +‎ hangol

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈøsːɛɦɒŋɡol]
  • Hyphenation: ösz‧sze‧han‧gol
  • Rhymes: -ol

Verb

összehangol

  1. (transitive) to harmonize, to coordinate, to align

Conjugation

Conjugation of összehangol
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. összehangolok összehangolsz összehangol összehangolunk összehangoltok összehangolnak
def. összehangolom összehangolod összehangolja összehangoljuk összehangoljátok összehangolják
2nd obj összehangollak
past indef. összehangoltam összehangoltál összehangolt összehangoltunk összehangoltatok összehangoltak
def. összehangoltam összehangoltad összehangolta összehangoltuk összehangoltátok összehangolták
2nd obj összehangoltalak
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. össze fog hangolni.
archaic
preterite
indef. összehangolék összehangolál összehangola összehangolánk összehangolátok összehangolának
def. összehangolám összehangolád összehangolá összehangolánk összehangolátok összehangolák
2nd obj összehangolálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. összehangol vala, összehangolt vala/volt.
archaic future indef. összehangolandok összehangolandasz összehangoland összehangolandunk összehangolandotok összehangolandanak
def. összehangolandom összehangolandod összehangolandja összehangolandjuk összehangolandjátok összehangolandják
2nd obj összehangolandalak
condi­tional pre­sent indef. összehangolnék összehangolnál összehangolna összehangolnánk összehangolnátok összehangolnának
def. összehangolnám összehangolnád összehangolná összehangolnánk
(or összehangolnók)
összehangolnátok összehangolnák
2nd obj összehangolnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. összehangolt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. összehangoljak összehangolj or
összehangoljál
összehangoljon összehangoljunk összehangoljatok összehangoljanak
def. összehangoljam összehangold or
összehangoljad
összehangolja összehangoljuk összehangoljátok összehangolják
2nd obj összehangoljalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. összehangolt légyen
infinitive összehangolni összehangolnom összehangolnod összehangolnia összehangolnunk összehangolnotok összehangolniuk
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
összehangolás összehangoló összehangolt összehangolandó összehangolva (összehangolván) összehangoltat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem hangol össze or össze is hangol.
Potential conjugation of összehangol
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. összehangolhatok összehangolhatsz összehangolhat összehangolhatunk összehangolhattok összehangolhatnak
def. összehangolhatom összehangolhatod összehangolhatja összehangolhatjuk összehangolhatjátok összehangolhatják
2nd obj összehangolhatlak
past indef. összehangolhattam összehangolhattál összehangolhatott összehangolhattunk összehangolhattatok összehangolhattak
def. összehangolhattam összehangolhattad összehangolhatta összehangolhattuk összehangolhattátok összehangolhatták
2nd obj összehangolhattalak
archaic
preterite
indef. összehangolhaték összehangolhatál összehangolhata összehangolhatánk összehangolhatátok összehangolhatának
def. összehangolhatám összehangolhatád összehangolhatá összehangolhatánk összehangolhatátok összehangolhaták
2nd obj összehangolhatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. összehangolhat vala, összehangolhatott vala/volt.
archaic future indef. összehangolhatandok
or összehangolandhatok
összehangolhatandasz
or összehangolandhatsz
összehangolhatand
or összehangolandhat
összehangolhatandunk
or összehangolandhatunk
összehangolhatandotok
or összehangolandhattok
összehangolhatandanak
or összehangolandhatnak
def. összehangolhatandom
or összehangolandhatom
összehangolhatandod
or összehangolandhatod
összehangolhatandja
or összehangolandhatja
összehangolhatandjuk
or összehangolandhatjuk
összehangolhatandjátok
or összehangolandhatjátok
összehangolhatandják
or összehangolandhatják
2nd obj összehangolhatandalak
or összehangolandhatlak
condi­tional pre­sent indef. összehangolhatnék összehangolhatnál összehangolhatna összehangolhatnánk összehangolhatnátok összehangolhatnának
def. összehangolhatnám összehangolhatnád összehangolhatná összehangolhatnánk
(or összehangolhatnók)
összehangolhatnátok összehangolhatnák
2nd obj összehangolhatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. összehangolhatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. összehangolhassak összehangolhass or
összehangolhassál
összehangolhasson összehangolhassunk összehangolhassatok összehangolhassanak
def. összehangolhassam összehangolhasd or
összehangolhassad
összehangolhassa összehangolhassuk összehangolhassátok összehangolhassák
2nd obj összehangolhassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. összehangolhatott légyen
infinitive (összehangolhatni) (összehangolhatnom) (összehangolhatnod) (összehangolhatnia) (összehangolhatnunk) (összehangolhatnotok) (összehangolhatniuk)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
összehangolható összehangolhatatlan (összehangolhatva / összehangolhatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem hangolhat össze or össze is hangolhat.

Derived terms

  • összehangolás

Further reading

  • összehangol in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.