összeköt

Hungarian

Etymology

össze- +‎ köt

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈøsːɛkøt]
  • Hyphenation: ösz‧sze‧köt
  • Rhymes: -øt

Verb

összeköt

  1. (transitive) to concatenate
  2. (transitive) to bind, to join, to link, to connect

Conjugation

Conjugation of összeköt
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. összekötök összekötsz összeköt összekötünk összeköttök összekötnek
def. összekötöm összekötöd összeköti összekötjük összekötitek összekötik
2nd obj összekötlek
past indef. összeköttem összeköttél összekötött összeköttünk összeköttetek összeköttek
def. összeköttem összekötted összekötte összeköttük összeköttétek összekötték
2nd obj összeköttelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. össze fog kötni.
archaic
preterite
indef. összeköték összekötél összeköte összeköténk összekötétek összekötének
def. összekötém összekötéd összeköté összeköténk összekötétek összeköték
2nd obj összekötélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. összeköt vala, összekötött vala/volt.
archaic future indef. összekötendek összekötendesz összekötend összekötendünk összekötendetek összekötendenek
def. összekötendem összekötended összekötendi összekötendjük összekötenditek összekötendik
2nd obj összekötendelek
condi­tional pre­sent indef. összekötnék összekötnél összekötne összekötnénk összekötnétek összekötnének
def. összekötném összekötnéd összekötné összekötnénk
(or összekötnők)
összekötnétek összekötnék
2nd obj összekötnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. összekötött volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. összekössek összeköss or
összekössél
összekössön összekössünk összekössetek összekössenek
def. összekössem összekösd or
összekössed
összekösse összekössük összekössétek összekössék
2nd obj összekösselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. összekötött légyen
infinitive összekötni összekötnöm összekötnöd összekötnie összekötnünk összekötnötök összekötniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
összekötés összekötő összekötött összekötendő összekötve (összekötvén) összeköttet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem köt össze or össze is köt.
Potential conjugation of összeköt
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. összeköthetek összeköthetsz összeköthet összeköthetünk összeköthettek összeköthetnek
def. összeköthetem összekötheted összekötheti összeköthetjük összeköthetitek összeköthetik
2nd obj összeköthetlek
past indef. összeköthettem összeköthettél összeköthetett összeköthettünk összeköthettetek összeköthettek
def. összeköthettem összeköthetted összeköthette összeköthettük összeköthettétek összeköthették
2nd obj összeköthettelek
archaic
preterite
indef. összekötheték összeköthetél összeköthete összekötheténk összeköthetétek összeköthetének
def. összeköthetém összeköthetéd összekötheté összekötheténk összeköthetétek összekötheték
2nd obj összeköthetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. összeköthet vala, összeköthetett vala/volt.
archaic future indef. összeköthetendek
or összekötandhatok
összeköthetendesz
or összekötandhatsz
összeköthetend
or összekötandhat
összeköthetendünk
or összekötandhatunk
összeköthetendetek
or összekötandhattok
összeköthetendenek
or összekötandhatnak
def. összeköthetendem
or összekötandhatom
összeköthetended
or összekötandhatod
összeköthetendi
or összekötandhatja
összeköthetendjük
or összekötandhatjuk
összeköthetenditek
or összekötandhatjátok
összeköthetendik
or összekötandhatják
2nd obj összeköthetendelek
or összekötandhatlak
condi­tional pre­sent indef. összeköthetnék összeköthetnél összeköthetne összeköthetnénk összeköthetnétek összeköthetnének
def. összeköthetném összeköthetnéd összeköthetné összeköthetnénk
(or összeköthetnők)
összeköthetnétek összeköthetnék
2nd obj összeköthetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. összeköthetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. összeköthessek összeköthess or
összeköthessél
összeköthessen összeköthessünk összeköthessetek összeköthessenek
def. összeköthessem összeköthesd or
összeköthessed
összeköthesse összeköthessük összeköthessétek összeköthessék
2nd obj összeköthesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. összeköthetett légyen
infinitive (összeköthetni) (összeköthetnem) (összeköthetned) (összeköthetnie) (összeköthetnünk) (összeköthetnetek) (összeköthetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
összeköthető összeköthetetlen (összeköthetve / összeköthetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem köthet össze or össze is köthet.

Derived terms

  • összekötés

Further reading

  • összeköt in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.