összeken

Hungarian

Etymology

össze- (together) +‎ ken (smear)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈøsːɛkɛn]
  • Hyphenation: ösz‧sze‧ken
  • Rhymes: -ɛn

Verb

összeken

  1. (transitive) to smear, smudge, bedaub, stain, spot (to stain by smearing with a dirty substance)

Conjugation

Conjugation of összeken
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. összekenek összekensz összeken összekenünk összekentek összekennek
def. összekenem összekened összekeni összekenjük összekenitek összekenik
2nd obj összekenlek
past indef. összekentem összekentél összekent összekentünk összekentetek összekentek
def. összekentem összekented összekente összekentük összekentétek összekenték
2nd obj összekentelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. össze fog kenni.
archaic
preterite
indef. összekenék összekenél összekene összekenénk összekenétek összekenének
def. összekeném összekenéd összekené összekenénk összekenétek összekenék
2nd obj összekenélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. összeken vala, összekent vala/volt.
archaic future indef. összekenendek összekenendesz összekenend összekenendünk összekenendetek összekenendenek
def. összekenendem összekenended összekenendi összekenendjük összekenenditek összekenendik
2nd obj összekenendelek
condi­tional pre­sent indef. összekennék összekennél összekenne összekennénk összekennétek összekennének
def. összekenném összekennéd összekenné összekennénk
(or összekennők)
összekennétek összekennék
2nd obj összekennélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. összekent volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. összekenjek összekenj or
összekenjél
összekenjen összekenjünk összekenjetek összekenjenek
def. összekenjem összekend or
összekenjed
összekenje összekenjük összekenjétek összekenjék
2nd obj összekenjelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. összekent légyen
infinitive összekenni összekennem összekenned összekennie összekennünk összekennetek összekenniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
összekenés összekenő összekent összekenendő összekenve (összekenvén) összekenet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem ken össze or össze is ken.
Potential conjugation of összeken
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. összekenhetek összekenhetsz összekenhet összekenhetünk összekenhettek összekenhetnek
def. összekenhetem összekenheted összekenheti összekenhetjük összekenhetitek összekenhetik
2nd obj összekenhetlek
past indef. összekenhettem összekenhettél összekenhetett összekenhettünk összekenhettetek összekenhettek
def. összekenhettem összekenhetted összekenhette összekenhettük összekenhettétek összekenhették
2nd obj összekenhettelek
archaic
preterite
indef. összekenheték összekenhetél összekenhete összekenheténk összekenhetétek összekenhetének
def. összekenhetém összekenhetéd összekenheté összekenheténk összekenhetétek összekenheték
2nd obj összekenhetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. összekenhet vala, összekenhetett vala/volt.
archaic future indef. összekenhetendek
or összekenandhatok
összekenhetendesz
or összekenandhatsz
összekenhetend
or összekenandhat
összekenhetendünk
or összekenandhatunk
összekenhetendetek
or összekenandhattok
összekenhetendenek
or összekenandhatnak
def. összekenhetendem
or összekenandhatom
összekenhetended
or összekenandhatod
összekenhetendi
or összekenandhatja
összekenhetendjük
or összekenandhatjuk
összekenhetenditek
or összekenandhatjátok
összekenhetendik
or összekenandhatják
2nd obj összekenhetendelek
or összekenandhatlak
condi­tional pre­sent indef. összekenhetnék összekenhetnél összekenhetne összekenhetnénk összekenhetnétek összekenhetnének
def. összekenhetném összekenhetnéd összekenhetné összekenhetnénk
(or összekenhetnők)
összekenhetnétek összekenhetnék
2nd obj összekenhetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. összekenhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. összekenhessek összekenhess or
összekenhessél
összekenhessen összekenhessünk összekenhessetek összekenhessenek
def. összekenhessem összekenhesd or
összekenhessed
összekenhesse összekenhessük összekenhessétek összekenhessék
2nd obj összekenhesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. összekenhetett légyen
infinitive (összekenhetni) (összekenhetnem) (összekenhetned) (összekenhetnie) (összekenhetnünk) (összekenhetnetek) (összekenhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
összekenhető összekenhetetlen (összekenhetve / összekenhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem kenhet össze or össze is kenhet.

Derived terms

  • összekenés

Further reading

  • összeken in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.