ütközet
Hungarian
Etymology
From ütközik + -et (noun-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈytkøzɛt]
- Hyphenation: üt‧kö‧zet
- Rhymes: -ɛt
Noun
ütközet (plural ütközetek)
- battle, fight
- Synonyms: összecsapás, csata
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | ütközet | ütközetek |
| accusative | ütközetet | ütközeteket |
| dative | ütközetnek | ütközeteknek |
| instrumental | ütközettel | ütközetekkel |
| causal-final | ütközetért | ütközetekért |
| translative | ütközetté | ütközetekké |
| terminative | ütközetig | ütközetekig |
| essive-formal | ütközetként | ütközetekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ütközetben | ütközetekben |
| superessive | ütközeten | ütközeteken |
| adessive | ütközetnél | ütközeteknél |
| illative | ütközetbe | ütközetekbe |
| sublative | ütközetre | ütközetekre |
| allative | ütközethez | ütközetekhez |
| elative | ütközetből | ütközetekből |
| delative | ütközetről | ütközetekről |
| ablative | ütközettől | ütközetektől |
| non-attributive possessive – singular |
ütközeté | ütközeteké |
| non-attributive possessive – plural |
ütközetéi | ütközetekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | ütközetem | ütközeteim |
| 2nd person sing. | ütközeted | ütközeteid |
| 3rd person sing. | ütközete | ütközetei |
| 1st person plural | ütközetünk | ütközeteink |
| 2nd person plural | ütközetetek | ütközeteitek |
| 3rd person plural | ütközetük | ütközeteik |
Further reading
- ütközet in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.