üzletel

Hungarian

Etymology

From üzlet (business) +‎ -el (verb-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈyzlɛtɛl]
  • Hyphenation: üz‧le‧tel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

üzletel

  1. (intransitive) to do business, to deal (with someone or something: -val/-vel)

Conjugation

Conjugation of üzletel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. üzletelek üzletelsz üzletel üzletelünk üzleteltek üzletelnek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. üzleteltem üzleteltél üzletelt üzleteltünk üzleteltetek üzleteltek
def.
2nd obj
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. üzletelni fog.
archaic
preterite
indef. üzletelék üzletelél üzletele üzletelénk üzletelétek üzletelének
def.
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. üzletel vala, üzletelt vala/volt.
archaic future indef. üzletelendek üzletelendesz üzletelend üzletelendünk üzletelendetek üzletelendenek
def.
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. üzletelnék üzletelnél üzletelne üzletelnénk üzletelnétek üzletelnének
def.
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. üzletelt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. üzleteljek üzletelj or
üzleteljél
üzleteljen üzleteljünk üzleteljetek üzleteljenek
def.
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. üzletelt légyen
infinitive üzletelni üzletelnem üzletelned üzletelnie üzletelnünk üzletelnetek üzletelniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
üzletelés üzletelő üzletelt üzletelve (üzletelvén)
Potential conjugation of üzletel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. üzletelhetek üzletelhetsz üzletelhet üzletelhetünk üzletelhettek üzletelhetnek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. üzletelhettem üzletelhettél üzletelhetett üzletelhettünk üzletelhettetek üzletelhettek
def.
2nd obj
archaic
preterite
indef. üzletelheték üzletelhetél üzletelhete üzletelheténk üzletelhetétek üzletelhetének
def.
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. üzletelhet vala, üzletelhetett vala/volt.
archaic future indef. üzletelhetendek
or üzletelandhatok
üzletelhetendesz
or üzletelandhatsz
üzletelhetend
or üzletelandhat
üzletelhetendünk
or üzletelandhatunk
üzletelhetendetek
or üzletelandhattok
üzletelhetendenek
or üzletelandhatnak
def.
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. üzletelhetnék üzletelhetnél üzletelhetne üzletelhetnénk üzletelhetnétek üzletelhetnének
def.
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. üzletelhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. üzletelhessek üzletelhess or
üzletelhessél
üzletelhessen üzletelhessünk üzletelhessetek üzletelhessenek
def.
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. üzletelhetett légyen
infinitive (üzletelhetni) (üzletelhetnem) (üzletelhetned) (üzletelhetnie) (üzletelhetnünk) (üzletelhetnetek) (üzletelhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
(üzletelhetve / üzletelhetvén)

Further reading

  • üzletel in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.