űrutazás
Hungarian
Etymology
űr (“space”) + utazás (“travel”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈyːrutɒzaːʃ]
- Hyphenation: űr‧uta‧zás
Noun
űrutazás (plural űrutazások)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | űrutazás | űrutazások |
| accusative | űrutazást | űrutazásokat |
| dative | űrutazásnak | űrutazásoknak |
| instrumental | űrutazással | űrutazásokkal |
| causal-final | űrutazásért | űrutazásokért |
| translative | űrutazássá | űrutazásokká |
| terminative | űrutazásig | űrutazásokig |
| essive-formal | űrutazásként | űrutazásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | űrutazásban | űrutazásokban |
| superessive | űrutazáson | űrutazásokon |
| adessive | űrutazásnál | űrutazásoknál |
| illative | űrutazásba | űrutazásokba |
| sublative | űrutazásra | űrutazásokra |
| allative | űrutazáshoz | űrutazásokhoz |
| elative | űrutazásból | űrutazásokból |
| delative | űrutazásról | űrutazásokról |
| ablative | űrutazástól | űrutazásoktól |
| non-attributive possessive – singular |
űrutazásé | űrutazásoké |
| non-attributive possessive – plural |
űrutazáséi | űrutazásokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | űrutazásom | űrutazásaim |
| 2nd person sing. | űrutazásod | űrutazásaid |
| 3rd person sing. | űrutazása | űrutazásai |
| 1st person plural | űrutazásunk | űrutazásaink |
| 2nd person plural | űrutazásotok | űrutazásaitok |
| 3rd person plural | űrutazásuk | űrutazásaik |