Πλειάς
Ancient Greek
Etymology
Singular of Πλειάδες (Pleiádes).
Pronunciation
- (5th BCE Attic) IPA(key): /pleː.ás/
- (1st CE Egyptian) IPA(key): /pliˈas/
- (4th CE Koine) IPA(key): /pliˈas/
- (10th CE Byzantine) IPA(key): /pliˈas/
- (15th CE Constantinopolitan) IPA(key): /pliˈas/
Proper noun
Πλειᾰ́ς • (Pleiắs) f (genitive Πλειᾰ́δος); third declension
Inflection
| Case / # | Singular | Dual | Plural | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nominative | ἡ Πλειᾰ́ς hē Pleiắs |
τὼ Πλειᾰ́δε tṑ Pleiắde |
αἱ Πλειᾰ́δες hai Pleiắdes | ||||||||||
| Genitive | τῆς Πλειᾰ́δος tês Pleiắdos |
τοῖν Πλειᾰ́δοιν toîn Pleiắdoin |
τῶν Πλειᾰ́δων tôn Pleiắdōn | ||||||||||
| Dative | τῇ Πλειᾰ́δῐ tēî Pleiắdĭ |
τοῖν Πλειᾰ́δοιν toîn Pleiắdoin |
ταῖς Πλειᾰ́σῐ / Πλειᾰ́σῐν taîs Pleiắsĭ(n) | ||||||||||
| Accusative | τὴν Πλειᾰ́δᾰ tḕn Pleiắdă |
τὼ Πλειᾰ́δε tṑ Pleiắde |
τᾱ̀ς Πλειᾰ́δᾰς tā̀s Pleiắdăs | ||||||||||
| Vocative | Πλειᾰ́ς Pleiắs |
Πλειᾰ́δε Pleiắde |
Πλειᾰ́δες Pleiắdes | ||||||||||
| Notes: |
| ||||||||||||