αδιήγητος
Greek
Adjective
αδιήγητος • (adiígitos) m (feminine αδιήγητη, neuter αδιήγητο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | αδιήγητος (adiígitos) | αδιήγητη (adiígiti) | αδιήγητο (adiígito) | αδιήγητοι (adiígitoi) | αδιήγητες (adiígites) | αδιήγητα (adiígita) | |
| genitive | αδιήγητου (adiígitou) | αδιήγητης (adiígitis) | αδιήγητου (adiígitou) | αδιήγητων (adiígiton) | αδιήγητων (adiígiton) | αδιήγητων (adiígiton) | |
| accusative | αδιήγητο (adiígito) | αδιήγητη (adiígiti) | αδιήγητο (adiígito) | αδιήγητους (adiígitous) | αδιήγητες (adiígites) | αδιήγητα (adiígita) | |
| vocative | αδιήγητε (adiígite) | αδιήγητη (adiígiti) | αδιήγητο (adiígito) | αδιήγητοι (adiígitoi) | αδιήγητες (adiígites) | αδιήγητα (adiígita) | |