αζήλευτος
Greek
Adjective
αζήλευτος • (azíleftos) m (feminine αζήλευτη, neuter αζήλευτο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | αζήλευτος (azíleftos) | αζήλευτη (azílefti) | αζήλευτο (azílefto) | αζήλευτοι (azíleftoi) | αζήλευτες (azíleftes) | αζήλευτα (azílefta) | |
| genitive | αζήλευτου (azíleftou) | αζήλευτης (azíleftis) | αζήλευτου (azíleftou) | αζήλευτων (azílefton) | αζήλευτων (azílefton) | αζήλευτων (azílefton) | |
| accusative | αζήλευτο (azílefto) | αζήλευτη (azílefti) | αζήλευτο (azílefto) | αζήλευτους (azíleftous) | αζήλευτες (azíleftes) | αζήλευτα (azílefta) | |
| vocative | αζήλευτε (azílefte) | αζήλευτη (azílefti) | αζήλευτο (azílefto) | αζήλευτοι (azíleftoi) | αζήλευτες (azíleftes) | αζήλευτα (azílefta) | |