ακούρευτος
Greek
Adjective
ακούρευτος • (akoúreftos) m (feminine ακούρευτη, neuter ακούρευτο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | ακούρευτος (akoúreftos) | ακούρευτη (akoúrefti) | ακούρευτο (akoúrefto) | ακούρευτοι (akoúreftoi) | ακούρευτες (akoúreftes) | ακούρευτα (akoúrefta) | |
| genitive | ακούρευτου (akoúreftou) | ακούρευτης (akoúreftis) | ακούρευτου (akoúreftou) | ακούρευτων (akoúrefton) | ακούρευτων (akoúrefton) | ακούρευτων (akoúrefton) | |
| accusative | ακούρευτο (akoúrefto) | ακούρευτη (akoúrefti) | ακούρευτο (akoúrefto) | ακούρευτους (akoúreftous) | ακούρευτες (akoúreftes) | ακούρευτα (akoúrefta) | |
| vocative | ακούρευτε (akoúrefte) | ακούρευτη (akoúrefti) | ακούρευτο (akoúrefto) | ακούρευτοι (akoúreftoi) | ακούρευτες (akoúreftes) | ακούρευτα (akoúrefta) | |
Synonyms
- άκουρος (ákouros) (colloquial)
Related terms
- κουρεύω (kourévo, “to shear”)