αλάξευτος
Greek
Adjective
αλάξευτος • (aláxeftos) m (feminine αλάξευτη, neuter αλάξευτο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | αλάξευτος (aláxeftos) | αλάξευτη (aláxefti) | αλάξευτο (aláxefto) | αλάξευτοι (aláxeftoi) | αλάξευτες (aláxeftes) | αλάξευτα (aláxefta) | |
| genitive | αλάξευτου (aláxeftou) | αλάξευτης (aláxeftis) | αλάξευτου (aláxeftou) | αλάξευτων (aláxefton) | αλάξευτων (aláxefton) | αλάξευτων (aláxefton) | |
| accusative | αλάξευτο (aláxefto) | αλάξευτη (aláxefti) | αλάξευτο (aláxefto) | αλάξευτους (aláxeftous) | αλάξευτες (aláxeftes) | αλάξευτα (aláxefta) | |
| vocative | αλάξευτε (aláxefte) | αλάξευτη (aláxefti) | αλάξευτο (aláxefto) | αλάξευτοι (aláxeftoi) | αλάξευτες (aláxeftes) | αλάξευτα (aláxefta) | |