αμάθευτος
Greek
Adjective
αμάθευτος • (amátheftos) m (feminine αμάθευτη, neuter αμάθευτο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | αμάθευτος (amátheftos) | αμάθευτη (amáthefti) | αμάθευτο (amáthefto) | αμάθευτοι (amátheftoi) | αμάθευτες (amátheftes) | αμάθευτα (amáthefta) | |
| genitive | αμάθευτου (amátheftou) | αμάθευτης (amátheftis) | αμάθευτου (amátheftou) | αμάθευτων (amáthefton) | αμάθευτων (amáthefton) | αμάθευτων (amáthefton) | |
| accusative | αμάθευτο (amáthefto) | αμάθευτη (amáthefti) | αμάθευτο (amáthefto) | αμάθευτους (amátheftous) | αμάθευτες (amátheftes) | αμάθευτα (amáthefta) | |
| vocative | αμάθευτε (amáthefte) | αμάθευτη (amáthefti) | αμάθευτο (amáthefto) | αμάθευτοι (amátheftoi) | αμάθευτες (amátheftes) | αμάθευτα (amáthefta) | |
Related terms
- see: αμάθεια f (amátheia, “ignorance, illiteracy”)