αμελητέος
Greek
Adjective
αμελητέος • (amelitéos) m (feminine αμελητέα, neuter αμελητέο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | αμελητέος (amelitéos) | αμελητέα (amelitéa) | αμελητέο (amelitéo) | αμελητέοι (amelitéoi) | αμελητέες (amelitées) | αμελητέα (amelitéa) | |
| genitive | αμελητέου (amelitéou) | αμελητέας (amelitéas) | αμελητέου (amelitéou) | αμελητέων (amelitéon) | αμελητέων (amelitéon) | αμελητέων (amelitéon) | |
| accusative | αμελητέο (amelitéo) | αμελητέα (amelitéa) | αμελητέο (amelitéo) | αμελητέους (amelitéous) | αμελητέες (amelitées) | αμελητέα (amelitéa) | |
| vocative | αμελητέε (amelitée) | αμελητέα (amelitéa) | αμελητέο (amelitéo) | αμελητέοι (amelitéoi) | αμελητέες (amelitées) | αμελητέα (amelitéa) | |
Related terms
- see: αμελώ (ameló, “to neglect”)