ανάρμεχτος
Greek
Adjective
ανάρμεχτος • (anármechtos) m (feminine ανάρμεχτη, neuter ανάρμεχτο)
- alternative form of ανάρμεγος (anármegos)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | ανάρμεχτος (anármechtos) | ανάρμεχτη (anármechti) | ανάρμεχτο (anármechto) | ανάρμεχτοι (anármechtoi) | ανάρμεχτες (anármechtes) | ανάρμεχτα (anármechta) | |
| genitive | ανάρμεχτου (anármechtou) | ανάρμεχτης (anármechtis) | ανάρμεχτου (anármechtou) | ανάρμεχτων (anármechton) | ανάρμεχτων (anármechton) | ανάρμεχτων (anármechton) | |
| accusative | ανάρμεχτο (anármechto) | ανάρμεχτη (anármechti) | ανάρμεχτο (anármechto) | ανάρμεχτους (anármechtous) | ανάρμεχτες (anármechtes) | ανάρμεχτα (anármechta) | |
| vocative | ανάρμεχτε (anármechte) | ανάρμεχτη (anármechti) | ανάρμεχτο (anármechto) | ανάρμεχτοι (anármechtoi) | ανάρμεχτες (anármechtes) | ανάρμεχτα (anármechta) | |