αναγερτός
Greek
Adjective
αναγερτός • (anagertós) m (feminine αναγερτή, neuter αναγερτό)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | αναγερτός (anagertós) | αναγερτή (anagertí) | αναγερτό (anagertó) | αναγερτοί (anagertoí) | αναγερτές (anagertés) | αναγερτά (anagertá) | |
| genitive | αναγερτού (anagertoú) | αναγερτής (anagertís) | αναγερτού (anagertoú) | αναγερτών (anagertón) | αναγερτών (anagertón) | αναγερτών (anagertón) | |
| accusative | αναγερτό (anagertó) | αναγερτή (anagertí) | αναγερτό (anagertó) | αναγερτούς (anagertoús) | αναγερτές (anagertés) | αναγερτά (anagertá) | |
| vocative | αναγερτέ (anagerté) | αναγερτή (anagertí) | αναγερτό (anagertó) | αναγερτοί (anagertoí) | αναγερτές (anagertés) | αναγερτά (anagertá) | |
Related terms
- αναγέρνω (anagérno, “to recline”)