ανακλητός
Greek
Adjective
ανακλητός • (anaklitós) m (feminine ανακλητή, neuter ανακλητό)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | ανακλητός (anaklitós) | ανακλητή (anaklití) | ανακλητό (anaklitó) | ανακλητοί (anaklitoí) | ανακλητές (anaklités) | ανακλητά (anaklitá) | |
| genitive | ανακλητού (anaklitoú) | ανακλητής (anaklitís) | ανακλητού (anaklitoú) | ανακλητών (anaklitón) | ανακλητών (anaklitón) | ανακλητών (anaklitón) | |
| accusative | ανακλητό (anaklitó) | ανακλητή (anaklití) | ανακλητό (anaklitó) | ανακλητούς (anaklitoús) | ανακλητές (anaklités) | ανακλητά (anaklitá) | |
| vocative | ανακλητέ (anaklité) | ανακλητή (anaklití) | ανακλητό (anaklitó) | ανακλητοί (anaklitoí) | ανακλητές (anaklités) | ανακλητά (anaklitá) | |
Related terms
- see: ανακλητικός (anaklitikós, “revocatory”, adjective)