αναλλοίωτος
Greek
Adjective
αναλλοίωτος • (analloíotos) m (feminine αναλλοίωτη, neuter αναλλοίωτο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | αναλλοίωτος (analloíotos) | αναλλοίωτη (analloíoti) | αναλλοίωτο (analloíoto) | αναλλοίωτοι (analloíotoi) | αναλλοίωτες (analloíotes) | αναλλοίωτα (analloíota) | |
| genitive | αναλλοίωτου (analloíotou) | αναλλοίωτης (analloíotis) | αναλλοίωτου (analloíotou) | αναλλοίωτων (analloíoton) | αναλλοίωτων (analloíoton) | αναλλοίωτων (analloíoton) | |
| accusative | αναλλοίωτο (analloíoto) | αναλλοίωτη (analloíoti) | αναλλοίωτο (analloíoto) | αναλλοίωτους (analloíotous) | αναλλοίωτες (analloíotes) | αναλλοίωτα (analloíota) | |
| vocative | αναλλοίωτε (analloíote) | αναλλοίωτη (analloíoti) | αναλλοίωτο (analloíoto) | αναλλοίωτοι (analloíotoi) | αναλλοίωτες (analloíotes) | αναλλοίωτα (analloíota) | |
Synonyms
- see: αμετάβλητος (ametávlitos)
Related terms
- ανάλλαχτος (anállachtos, “unchanged”)