ανασχετικό

Greek

Noun

ανασχετικό • (anaschetikón (plural ανασχετικά)

  1. deterrent

Declension

Declension of ανασχετικό
singular plural
nominative ανασχετικό (anaschetikó) ανασχετικά (anaschetiká)
genitive ανασχετικού (anaschetikoú) ανασχετικών (anaschetikón)
accusative ανασχετικό (anaschetikó) ανασχετικά (anaschetiká)
vocative ανασχετικό (anaschetikó) ανασχετικά (anaschetiká)