αναχωρητισμός

Greek

Noun

αναχωρητισμός • (anachoritismósn (plural αναχωρητήρια)

  1. (religion) anachoresis (the way of life of an anchorite)

Declension

Declension of αναχωρητισμός
singular plural
nominative αναχωρητισμός (anachoritismós) αναχωρητισμοί (anachoritismoí)
genitive αναχωρητισμού (anachoritismoú) αναχωρητισμών (anachoritismón)
accusative αναχωρητισμό (anachoritismó) αναχωρητισμούς (anachoritismoús)
vocative αναχωρητισμέ (anachoritismé) αναχωρητισμοί (anachoritismoí)