ανεκπαίδευτος
Greek
Adjective
ανεκπαίδευτος • (anekpaídeftos) m (feminine ανεκπαίδευτη, neuter ανεκπαίδευτο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | ανεκπαίδευτος (anekpaídeftos) | ανεκπαίδευτη (anekpaídefti) | ανεκπαίδευτο (anekpaídefto) | ανεκπαίδευτοι (anekpaídeftoi) | ανεκπαίδευτες (anekpaídeftes) | ανεκπαίδευτα (anekpaídefta) | |
| genitive | ανεκπαίδευτου (anekpaídeftou) | ανεκπαίδευτης (anekpaídeftis) | ανεκπαίδευτου (anekpaídeftou) | ανεκπαίδευτων (anekpaídefton) | ανεκπαίδευτων (anekpaídefton) | ανεκπαίδευτων (anekpaídefton) | |
| accusative | ανεκπαίδευτο (anekpaídefto) | ανεκπαίδευτη (anekpaídefti) | ανεκπαίδευτο (anekpaídefto) | ανεκπαίδευτους (anekpaídeftous) | ανεκπαίδευτες (anekpaídeftes) | ανεκπαίδευτα (anekpaídefta) | |
| vocative | ανεκπαίδευτε (anekpaídefte) | ανεκπαίδευτη (anekpaídefti) | ανεκπαίδευτο (anekpaídefto) | ανεκπαίδευτοι (anekpaídeftoi) | ανεκπαίδευτες (anekpaídeftes) | ανεκπαίδευτα (anekpaídefta) | |
Related terms
- see: εκπαιδεύω (ekpaidévo, “to train, to teach”)