ανεπούλωτος
Greek
Adjective
ανεπούλωτος • (anepoúlotos) m (feminine ανεπούλωτη, neuter ανεπούλωτο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | ανεπούλωτος (anepoúlotos) | ανεπούλωτη (anepoúloti) | ανεπούλωτο (anepoúloto) | ανεπούλωτοι (anepoúlotoi) | ανεπούλωτες (anepoúlotes) | ανεπούλωτα (anepoúlota) | |
| genitive | ανεπούλωτου (anepoúlotou) | ανεπούλωτης (anepoúlotis) | ανεπούλωτου (anepoúlotou) | ανεπούλωτων (anepoúloton) | ανεπούλωτων (anepoúloton) | ανεπούλωτων (anepoúloton) | |
| accusative | ανεπούλωτο (anepoúloto) | ανεπούλωτη (anepoúloti) | ανεπούλωτο (anepoúloto) | ανεπούλωτους (anepoúlotous) | ανεπούλωτες (anepoúlotes) | ανεπούλωτα (anepoúlota) | |
| vocative | ανεπούλωτε (anepoúlote) | ανεπούλωτη (anepoúloti) | ανεπούλωτο (anepoúloto) | ανεπούλωτοι (anepoúlotoi) | ανεπούλωτες (anepoúlotes) | ανεπούλωτα (anepoúlota) | |