ανετοίμαστος
Greek
Adjective
ανετοίμαστος • (anetoímastos) m (feminine ανετοίμαστη, neuter ανετοίμαστο)
- Less common form of ανέτοιμος (anétoimos)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | ανετοίμαστος (anetoímastos) | ανετοίμαστη (anetoímasti) | ανετοίμαστο (anetoímasto) | ανετοίμαστοι (anetoímastoi) | ανετοίμαστες (anetoímastes) | ανετοίμαστα (anetoímasta) | |
| genitive | ανετοίμαστου (anetoímastou) | ανετοίμαστης (anetoímastis) | ανετοίμαστου (anetoímastou) | ανετοίμαστων (anetoímaston) | ανετοίμαστων (anetoímaston) | ανετοίμαστων (anetoímaston) | |
| accusative | ανετοίμαστο (anetoímasto) | ανετοίμαστη (anetoímasti) | ανετοίμαστο (anetoímasto) | ανετοίμαστους (anetoímastous) | ανετοίμαστες (anetoímastes) | ανετοίμαστα (anetoímasta) | |
| vocative | ανετοίμαστε (anetoímaste) | ανετοίμαστη (anetoímasti) | ανετοίμαστο (anetoímasto) | ανετοίμαστοι (anetoímastoi) | ανετοίμαστες (anetoímastes) | ανετοίμαστα (anetoímasta) | |