ανοιγοκλείσιμο
Greek
Noun
ανοιγοκλείσιμο • (anoigokleísimo) n (plural ανοιγοκλεισίματα)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | ανοιγοκλείσιμο (anoigokleísimo) | ανοιγοκλεισίματα (anoigokleisímata) |
| genitive | ανοιγοκλεισίματος (anoigokleisímatos) | ανοιγοκλεισιμάτων (anoigokleisimáton) |
| accusative | ανοιγοκλείσιμο (anoigokleísimo) | ανοιγοκλεισίματα (anoigokleisímata) |
| vocative | ανοιγοκλείσιμο (anoigokleísimo) | ανοιγοκλεισίματα (anoigokleisímata) |
Related terms
- see: ανοιγοκλείνω (anoigokleíno, “to open and shut; to blink”)