αντεροβγάλτης
Greek
Noun
αντεροβγάλτης • (anterovgáltis) m (plural αντεροβγάλτες)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | αντεροβγάλτης (anterovgáltis) | αντεροβγάλτες (anterovgáltes) |
| genitive | αντεροβγάλτη (anterovgálti) | αντεροβγαλτών (anterovgaltón) |
| accusative | αντεροβγάλτη (anterovgálti) | αντεροβγάλτες (anterovgáltes) |
| vocative | αντεροβγάλτη (anterovgálti) | αντεροβγάλτες (anterovgáltes) |