απρόφερτος
Greek
Adjective
απρόφερτος • (aprófertos) m (feminine απρόφερτη, neuter απρόφερτο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | απρόφερτος (aprófertos) | απρόφερτη (apróferti) | απρόφερτο (apróferto) | απρόφερτοι (aprófertoi) | απρόφερτες (aprófertes) | απρόφερτα (apróferta) | |
| genitive | απρόφερτου (aprófertou) | απρόφερτης (aprófertis) | απρόφερτου (aprófertou) | απρόφερτων (apróferton) | απρόφερτων (apróferton) | απρόφερτων (apróferton) | |
| accusative | απρόφερτο (apróferto) | απρόφερτη (apróferti) | απρόφερτο (apróferto) | απρόφερτους (aprófertous) | απρόφερτες (aprófertes) | απρόφερτα (apróferta) | |
| vocative | απρόφερτε (apróferte) | απρόφερτη (apróferti) | απρόφερτο (apróferto) | απρόφερτοι (aprófertoi) | απρόφερτες (aprófertes) | απρόφερτα (apróferta) | |