απόκοσμος
Greek
Adjective
απόκοσμος • (apókosmos) m (feminine απόκοσμη, neuter απόκοσμο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | απόκοσμος (apókosmos) | απόκοσμη (apókosmi) | απόκοσμο (apókosmo) | απόκοσμοι (apókosmoi) | απόκοσμες (apókosmes) | απόκοσμα (apókosma) | |
| genitive | απόκοσμου (apókosmou) | απόκοσμης (apókosmis) | απόκοσμου (apókosmou) | απόκοσμων (apókosmon) | απόκοσμων (apókosmon) | απόκοσμων (apókosmon) | |
| accusative | απόκοσμο (apókosmo) | απόκοσμη (apókosmi) | απόκοσμο (apókosmo) | απόκοσμους (apókosmous) | απόκοσμες (apókosmes) | απόκοσμα (apókosma) | |
| vocative | απόκοσμε (apókosme) | απόκοσμη (apókosmi) | απόκοσμο (apókosmo) | απόκοσμοι (apókosmoi) | απόκοσμες (apókosmes) | απόκοσμα (apókosma) | |