ατέλεια

Greek

Etymology

From Ancient Greek ἀτέλεια (atéleia)

Noun

ατέλεια • (atéleiaf (plural ατέλειες)

  1. defect, defectiveness
  2. imperfection
  3. exemption (from duty or tax)

Declension

Declension of ατέλεια
singular plural
nominative ατέλεια (atéleia) ατέλειες (atéleies)
genitive ατέλειας (atéleias) ατελειών (ateleión)
accusative ατέλεια (atéleia) ατέλειες (atéleies)
vocative ατέλεια (atéleia) ατέλειες (atéleies)

Further reading