αφαλάτωση
Greek
Noun
αφαλάτωση • (afalátosi) f (plural αφαλατώσεις)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | αφαλάτωση (afalátosi) | αφαλατώσεις (afalatóseis) |
| genitive | αφαλάτωσης (afalátosis) | αφαλατώσεων (afalatóseon) |
| accusative | αφαλάτωση (afalátosi) | αφαλατώσεις (afalatóseis) |
| vocative | αφαλάτωση (afalátosi) | αφαλατώσεις (afalatóseis) |
Older or formal genitive singular: αφαλατώσεως (afalatóseos)